Ágazatunk rendelkezik egy 55720 01 azonosító számú egészségügyi gyakorlatvezetői szakképesítéssel. Ezen hiánypótló, az ágazat specialitásait figyelembe vevő képzés állami támogatással, pályázati keret terhére valósult meg, hiszen az ágazatban hosszú ideig nem volt elérhető tanári végzettség. A szakképesítés birtokában az eddigiekben lehetőség volt kórházi gyakorlati oktatási feladatok ellátására. Ugyanakkor a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény értelmében gyakorlati oktatást felsőfokú pedagógiai végzettség hiányában nem végezhetnek az egészségügyi gyakorlatvezetők, ami a szakemberhiány miatt súlyos problémákat is eredményezhet a képzés vonatkozásában. Ugyanakkor a képzést elvégző kollégák esetében szemléletváltás tapasztalható, és magas szintű szakmai tudásukat megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazásával tudják átadni az egészségügyi képzésben résztvevő tanulók számára.
A képzés keretében az ápolói megnevezés az egészségügyi ágazaton kívüli képzésben, ágazatunk és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) érdemi kontrollja nélkül szerezhető meg. Az ápoló megnevezés félrevezető, hiszen nem teljesíti a vonatkozó EU direktívában az ápoló képzés vonatkozásában előírtakat, illetve nem láthatja el az ápolói feladatkört, még a szociális szférában sem. Emellett a szociális gondozó és ápoló érettségi nélkül, 3 éves képzés teljesítésével olyan, részben ápolói hatáskör ellátása (pl.: gyógyszerelés, intramuszkuláris injekciózás) mellett jogosult az ápolói megnevezés használatára, mely vonatkozásában az egészségügyi ágazatban csupán általános ápolási és egészségügyi asszisztensi végzettség (tehát nem használható az ápoló megnevezés!) megszerzése lehetséges, ráadásul 4 éves képzés keretében és érettségi vizsga teljesítése mellett.
A szakmaiság megtartása, helyreállítása érdekében kiemelten fontos az ágazat megfelelő súlyú jelenléte a fejlesztési folyamatokban (pl.: OKJ, kerettanterv, SZVK, kompetenciarendelet), és a fejlesztési kritériumok meghatározásában. Javasolt a szakmához nem értő szervezetek (pl.: MKIK) távol tartása az egészségügyi szakképzések jogi szabályozásának kidolgozása során a speciális szakmai tudást, ágazati keretek ismeretét igénylő területektől. Nem indokolt külön ÁEEK/MESZK/MKIK szakértői kör fenntartása. A szakértők személyének ágazati koordinációjú felülvizsgálata időszerű és indokolt feladat.
A jelenlegi szabályozás szerint számos esetben előfordul, hogy egy szakterület fejlesztésében dolgozó szakértők egymástól függetlenül dolgoznak, nem ismert számukra az adott szakterület problémája. Számos esetben a szakértői kör meghatározásának szempontja, nem az adott terület szakmai tapasztalata, gyakorlata a döntő, hanem a szakértő és a megbízó kapcsolata kerül előtérbe, illetve az, hogy rövid idő (akár 24, 48 óra) alatt képes-e a feladatot elvégezni, így számos esetben olyan szakértő kapja a feladatot, aki képes a fejlesztő által meghatározott kereteken belül, akár mindössze korábbi anyagok felhasználásával teljesíti a feladatot. A szakértők személyének ágazati koordinációjú felülvizsgálata időszerű és indokolt feladat. A szakértők személyének pályázati úton történő kiválasztását a 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet szabályozza, melyben a fentiekben jelzett problémák megoldása érdekében szükséges a pályázati feltételek módosítása.
A vizsgabizottsági elnöki pályázat szabályozása az összes ágazatra vonatkozóan került meghatározásra, így az adott ágazat specialitása nem tud érvényesülni, emellett sajnálatos módon nincs megfelelő felső korhatár sem megszabva a feladat ellátásához. Jelenleg elnöki funkciót betölthet olyan egyén, akinek nem az adott képzés vonatkozásában van, vagy egyáltalán nincs egészségügyi felsőfokú végzettsége, nincs működési engedélye, illetve az adott szakterületen nincs gyakorlata. A vizsgaelnökök egy része a vonatkozó jogszabályokkal és az adott szakképesítés követelményeivel sincs sajnos tisztában, nem ismeri a változásokat.
A vizsgabizottsági tagok esetén a vonatkozó jogszabályi környezet általánosságban határozza meg a követelményeket, a konkrét szabályozást a MESZK Oktatási, Továbbképzési és Tudományos Bizottsága végzi (bevonva az érintett Szakmai Tagozatot). Elmondható, hogy napi szinten problémaként jelentkezik a megfelelő személy kiválasztása. Mivel nincs megfelelő számú és végzettségű szakdolgozó az egyes szakmacsoportokat tekintve, aki a vizsgabizottsági tagi kritériumrendszerének megfelel, és vállalná is a feladat ellátását, így a jelölésnél/javaslattételnél előfordul, hogy ugyanaz a személy kerül jelölésre többször a szakmacsoportban, illetve még így sem biztosítható számos esetben a megfelelő vizsgabizottsági tag. Az is probléma, hogy a vizsgabizottsági tagok, vizsgaelnökök, szakértők nem kaphatnak a feladat elvégzéséhez munkaidő kedvezményt, így sok esetben csak a saját szabadságuk terhére tudják csak a feladatot teljesíteni. Ebből adódóan is előtérbe kerülhetnek a nyugdíj mellett tevékenykedő vizsgaelnökök, szakértők, vizsgabizottsági tagok. Javasoljuk jogszabályi szinten rendezni a munkaidő kedvezményt, évente maximum 3-6 napot (ez legalább 2 vizsga) vehessen igénybe az érintett szakember. Továbbá módosítani szükséges a 315/2013 (VIII.28.) Korm. rendeletet a vizsgabizottsági tagok összeférhetetlensége vonatkozásában, hogy pl.: a családtagok, rokoni kapcsolatok a vizsgabizottságon belül kizárásra kerüljenek.
A szakmai vizsga előkészítése során a vizsgaszervező a vizsgázók dokumentumait nem minden esetben a jogszabályok szerint állítja össze, a vizsgaszervező intézmény a vizsgázót részben hiányos dokumentumok alapján engedélyezi (bemeneti kompetencia/szakmai előképzettség nem megfelelősége; egészségügyi alkalmassági igazolás megléte, érvényessége; előírt gyakorlati igazolás megfelelősége, stb.). Ebből következik, hogy a szakmai vizsga előtt számos vizsgázó nem kezdheti (vagy jogellenesen kezdi) meg a szakmai vizsgát, mivel a szakképzés belépési követelményeinek nem felel meg, és ez a szakmai vizsga előtt derül ki.
A vizsgaszervező intézmény nem minden esetben veszi fel a teljes vizsgabizottsággal a kapcsolatot, ebből kifolyólag a vizsga lebonyolítási rendjét, a gyakorlati vizsgatevékenység tételsorát a vizsgabizottsági elnök saját hatáskörbe fogadja el, a tagok bevonása nélkül. Így a vizsgabizottsági tagok nem tudják minden esetben érvényesíteni a jogszabályban előírt szakmai feladatukat. Ebből következik, hogy a gyakorlati vizsgatevékenység helyszíne, illetve a gyakorlati vizsgatevékenység tételsora nem felel meg a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott előírásoknak. A szakmai vizsgákon a szakmai kamarák, illetve szakmai szervezetek által delegált vizsgabizottsági tagok számos esetben szembesülnek olyan helyzettel, amikor a vizsgabizottság munkájában kevésbé, vagy nem érvényesülnek a szakmai és vizsgakövetelményekből levezethető követelmények, szakmai szempontok. Ennek orvoslására a vizsgaszervezők ellenőrzését végző személyeket a területileg illetékes kormányhivatalok/járási hivatalok rendelik ki, ugyanakkor előfordul hogy az ellenőrzésre kijelölt személyek sem az adott szakterületen jártas szakemberek, és/vagy az ellenőrzés kizárólag a jogszabály által előírt dokumentumok meglétének és jogi megfelelőségének ellenőrzésére terjed ki, míg a vizsgaszervező által összeállított szakmai dokumentumok szakmai megfelelőségének (modulzáró vizsga, gyakorlati szakmai vizsgafeladatok SZVK-nak való megfelelése) ellenőrzésére megfelelő szakmai szakértő hiányában nem terjed ki. Annak érdekében, hogy a vizsga ellenőrzése során a szakmai garanciák érvényesíthetőek legyenek, jogszabály módosítási javaslatot kezdeményezünk, melynek alapja a szakképzési törvényben jelenleg is megtalálható. A javaslat célja, hogy a komplex szakmai vizsga ellenőrzési eljárása során a szakágazati irányítás javaslatára történjen az egyik szakmai szakértő kirendelése, a vizsgaellenőrzési eljárás során a szakmai aspektusok érvényesítése érdekében. A szakmai vizsga lebonyolítását követően nem egységes a feladatellátás, illetve a bizottság által megelőlegezett utazási költség kifizetése. Mind a feladat, mind a szállás, mind az utazási költség díjazása függ a vizsgaszervező intézménytől, ami számos esetben problémákat eredményezhet (ismerünk olyan eseteket, amikor fél/egy évig sem került kifizetésre az útiköltség és a megbízási díj).
A Pest Megyei Kormányhivatal a szakmai vizsgabizottság tagját megbízza és közzé teszi, ami publikus a vizsgában részt vevő szereplők számára az ÁEEK, és a MESZK javaslata alapján, a jogszabályi feltételeknek megfelelően, (a késedelmes megbízólevél átvétele miatt). Több esetben a közzététel akadályozott, ami nehezíti, eseteként lehetetlenné teszi a szakmai vizsgabizottság tagjai közötti kapcsolatfelvételt, ami csak a MINERVA rendszerben lezárással történik meg. A vizsgaszervező jogszabályi kötelezettségének nem tud megfelelni, azoknak a háttér dokumentációknak a hiánya miatt, ami késlelteti a bizottság tagjait megillető anyagi, és egyéb jogszabályban rögzített szolgáltatásokat. Javasolt a rendszer szintű informatikai háttér biztosítása, és a javaslattételt követően 10 napon belül a döntés közzététele. A szakmai bizottság tagjai érdemben nem tudják egymással felvenni a kapcsolatot, mivel a vizsga megkezdése előtt (első vizsgatevékenység) nem minden esetben kerül megküldésre a megbízólevél. Így információ hiánya miatt nem ismert a vizsgabizottság összetétele, a szakmai vizsgát szervező intézmény számos esetben addig nem veszi fel a kapcsolatot a teljes szakmai bizottsággal, amíg a szakmai vizsga MINERVA rendszerben lezárulásra nem kerül.
A szakmai vizsgabizottság tagjai nem minden esetben tudják a 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet szerint érvényesíteni a jogaikat, kötelezettségeiket, mivel nem egységes a szakmai vizsga szervezése, lebonyolítása. Ebből adódik azon probléma is, hogy mind a bizottság részéről leadandó dokumentumok (megbízólevél, végzettséget igazoló bizonyítványok, oklevelek; utazási költség elszámolásához szükséges dokumentumok, számlák, gépjármű dokumentumai; teljesítés kifizetésének dokumentumai; stb.), mind a jogszabályban előírt szállás igénylés lehetőségét nem egységes szempontok alapján vehetik igénybe a bizottság tagjai.
A szakmai vizsgaszervezési engedély kiadásának végzését a megyei kormányhivatal végzi, melynek szempontjaira a MESZK-nek nincs rálátása. Az érvényben lévő jogszabályok szerint amennyiben a vizsgaszervező intézmény már rendelkezik ágazati vizsgaszervezési jogosultsággal, úgy az eljárás folyamata egyszerűsített ügyintézés formájában történik. Számos esetben előfordul, hogy a gyakorlati vizsgatevékenység lebonyolítására csak együttműködési szerződés kerül megkötésre, ami nem ad garanciát arra, hogy a szervező az adott szakképesítés szakmai vizsgakövetelményében meghatározott vizsgatevékenység lebonyolítására alkalmas (pl.: a tárgyi feltételek hiányosak), tehát nem biztosítottak a szakképzés Szakmai és Vizsgakövetelmény (SZVK) 6. pontját (eszköz- és felszerelési jegyzék) előírtak, vagy nincs szakképzés specifikus vizsgahelyszín. A vizsgaszervezőtől függő, és írásban rögzítésre kerülő lebonyolítási rendben, illetve a vizsga helyszínén több esetben nincs lehetőség arra, hogy a vizsgatevékenység kivitelezése szakmailag megfelelő módon, szituációhoz kötött élethelyzetben (pl.: páciensen) történjen, és a szakmai készségek manualitás/interakció mérésére objektív módon sor kerülhessen.
A szakmai vizsga jóváhagyása egy elektronikus rendszeren történik, papír alapon. A gyakorlati vizsga helyszíne számos esetben nem egészségügyi intézmény, hanem a vizsgaszervező intézmény helyszíne, így nem tudható, hogy a gyakorlati vizsgatevékenység kivitelezése hol történik. Jelenleg nem egységesek a gyakorlati vizsgatevékenység végzésének feltételei – pl.: a vizsgaszervező rendelkezik-e olyan demonstrációs teremmel, ahol a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott eszközök elérhetőek, a gyakorlati vizsgatevékenység kivitelezéséhez a szakképzés SZVK 5.3.1. pontja biztosítható-e, és a feladat elvégzéséhez szükséges páciensi kör, illetve a korszerű imitációs eszközök (ápolási torzók, mulageok, ápolási szimulációs fantomok) a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álnak-e. Javasolt a komplex szakmai vizsgára való felkészülési időn/képzési óraszámon túl, szakképesítésenként, az adott szakképesítés kompetenciáit teljes egészében lefedő gyakorlati vizsgafeladatsor és hozzá az értékelési szempontrendszer központi kiadása (a tárgyi/eszköz feltételrendszer meghatározásával). Ezzel kiküszöbölhető a gyakorlati feladatok szakszerűtlen, pedagógiailag sem megfelelő megfogalmazása. A javaslat a jelenlegi rendszerrel szemben védelmet nyújt a vizsgabizottsági tagok és a vizsgaszervező számára is, továbbá – vizsgaszervezőtől függetlenül – egyenlő esélyt biztosít a vizsgafeladatok vonatkozásában a vizsgázó részére. Elkerülhetővé válik a szakmailag nem megfelelő gyakorlati feladatsorok szerinti vizsgáztatás, illetve a vizsgabizottsági tagok és a vizsgaszervező között a gyakorlati feladatsor elfogadását érintő konfrontálódás. Javasolt továbbá a vizsga lebonyolításával kapcsolatos segédanyag (útmutató, eljárásrend stb.) összeállítása is, ami részletesen ismerteti a vizsgák szervezésével kapcsolatos tevékenységet. Ez akkor is elősegítené az egységes lebonyolítást, ha nem kerülne jogszabályban rögzítésre.
A szakmai vizsgát követően a bizottság tagjainak jelentési kötelezettsége van. Egy felületen jelenik meg a vizsga elnöke és a vizsgabizottsági tagok számára egy feedback, ami zárt kérdéseket és 1-10-ig skálát tüntet fel, emellett összefoglaló észrevétel, esszé kérdés megválaszolására is lehetőséget kínál. A szakmai tartalom az azonosító adatokon felül a szakmai vizsga jogi megfelelőségére, szervezésre, vizsgázók teljesítményére kérdez rá. A főhatóság a korábbi évek tapasztalata alapján az adatokat feldolgozza, de a MESZK-nek a feldolgozott eredményekre nincs rálátása. Ágazati intervencióval nyitottá kell tenni a szereplők számára a jelentések tartalmát, mert ez képezheti az objektív információk fejlesztésre vonatkozó hátterét. Továbbá az elnök és a VB tagok észrevételeit, tapasztalatait ki kell értékelni, és a fejlesztésekhez figyelembe kell venni, valamint a vizsgaszervező felé is visszacsatolást kell adni, vele szemben szükség esetén el kell járni, mert ma gyakorlatilag nincs következménye a problémás működésnek.
Megoldási javaslatok
Indokolt ágazati szinten egy minisztériumi háttérintézmény létrehozása, amelynek feladatkörébe tartoznak az alábbiak:
Szakképesítésenkénti, adott szakképesítés kompetenciáit teljes egészében lefedő gyakorlati vizsga feladatsor és hozzá az értékelési szempontrendszer központi kiadása. Ezzel kiküszöbölhető a gyakorlati feladatok szakszerűtlen, pedagógiailag sem megfelelő megfogalmazása. A gyakorlati vizsga feladatsort az ágazati főhatóság szintjén lenne célszerű gondozni, nyilvántartani, kiadni vagy a feladatot ezen jogkörrel felhatalmazott szervezet számára átadni (MESZK, Szakmai Kollégium).